Honlap címe

A Föld egy hatalmas állandó mágnesként fogható fel. A Föld-mágnesnek van északi és déli pólusa. A Föld mágnesességének oka nem teljesen tisztázott.

A Föld keletkezésekor izzó, olvadt gömb volt. A nehezebb anyagok, mint például a vas és a nikkel, lesüllyedtek, és belőlük lett a gömb alakú földmag. Összességében elmondható, hogy a földmag fémes, jól vezető anyagokból áll, melyek a maghéjban folyékony, a belső magban szilárd halmazállapotban vannak és extrém nyomás alatt állnak. A hatalmas belső nyomás megszilárdította a mag 2900 km mélyen található fémgömbjét, de a felszínhez közelebb, ahol kisebb volt a nyomás, a vas és a nikkel folyékony maradt. E folyékony külső mag mozgásai gerjesztik a Föld mágneses mezejét.

A legelterjedtebb elmélet az úgynevezett dinamó-hatás. A dinamó-hatás szerint a Föld mágneses tere egy öngerjesztő dinamó. A Föld külső héjában lévő elektromosan jól vezető anyagban elektromos feszültséget indukál, és mivel zárt vezetőként fogható fel, abban áram folyik. Az elektromos áram viszont mágneses mezőt hoz létre, mely kölcsönhatásban van a mozgó folyékony réteggel, és létrehoz egy másodlagos mágneses mezőt.

A Föld mágnessége segíti a navigációt és bizonyos állatok tájékozódását, és felelős a sarkifény jelenségéért is. A Földet körülvevő mágneses mező – a magnetoszféra – eltéríti a világűrből érkező töltött részecskéket, ezáltal részben védelmet nyújt a napszéllel szemben.